Ugrás a tartalomhoz

Jelzáloglevelek

A jelzáloglevelek szigorúan szabályozott névre szóló, átruházható értékpapírok, melyeket az 1997. évi XXX. törvény (továbbiakban „a Jht”) alapján kizárólag jelzálog hitelintézetek bocsáthatnak ki.

A jelzáloglevél (fedezett kötvény) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely abban különbözik a fedezetlen kötvénytől, hogy forgalomba hozatalának speciális feltétele van, méghozzá a mögötte lévő, törvény által előírt mértékű és összetételű fedezet, amelynek meglétét az MNB által jóváhagyott, független Vagyonellenőr igazolja. A jelzáloglevélen alapuló követelések a kibocsátóval szemben soha nem évülnek el.

Különleges státusz felszámolás és szanálás esetén

A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Bank mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Bank felszámolása, szanálása vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során egymással egyenrangúak (pari passu), a Jht. 20. § (5) bekezdés és 21. § (2) bekezdés alapján különleges státuszt élveznek, tekintettel arra, hogy ezen követelések nem képezik a felszámolási vagyon részét.

A jelzáloglevelek fedezete

A Jht. 14.§ (1) bekezdése szerint a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelekhez kapcsolódó valamennyi kötelezettségre kiterjedő fedezeti eszközökkel. A kötelezettségek a következőket foglalják magukba:

  • a forgalomban lévő jelzáloglevelek tőkeösszegének kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,
  • a forgalomban lévő jelzáloglevelek kamatainak kifizetésére vonatkozó kötelezettségek
  • a meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kötelezettségek, és
  • a jelzáloglevél program felszámolásának várható fenntartási és igazgatási költségei

A Jht. 14.§ (1b) bekezdése szerint a fedezeti követelmények teljesítését a következő fedezeti eszközök biztosítják:

  • rendes fedezet a Jht. 14.§ (3) bekezdés szerinti tőke- és kamatkövetelések, költségek.A rendes fedezet mértékének minden esetben el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány 80 százalékát. A tőkekövetelés a lakóingatlan által biztosított jelzáloghitelek estében a hitelbiztosítéki érték 70%-áig, a kereskedelmi és más egyéb ingatlanok esetében 60%-áig vehető figyelembe rendes fedezetként.
  • pótfedezet, a rendes fedezet kiegészítésére szolgál, amely olyan eszközökből áll, amelyeknek a pótfedezeti állományba való bekerülését a Jht. 14. §. (11) bekezdése lehetővé teszi,
  • pótfedezetnek nem minősülő és a Jht.14/B.§-a szerinti követelményeinek megfelelő likvid eszközök, valamint
  • a Jht. 14.§.(6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések.

A Tpt. 14/B.§ (1) szerint a jelzáloglevél program nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából a fedezeti halmaz likvid eszközökből álló likviditási puffert tartalmaz. A fedezeti halmaz likviditási pufferének a következő 180 napon keresztül kell fedezetet biztosítania a legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásra (Jht. 14/B.§ (2)). A likviditási pufferbe a Jht. 14/B. § (3) bekezdése szerinti eszközök kerülhetnek.

A Jht. 14.§. (4) bekezdése előírja, hogy a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét jelenértéken is vizsgálni és biztosítani kell.

A Jht. 14.§. (17) bekezdése szerint a jelzáloglevelekre legalább 2 százalékos túlfedezetet kell biztosítani.

A jelzáloglevél kibocsátásokat független vagyonellenőr ellenőrzi és igazolja a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezetének mindenkori rendelkezésre állását, valamint a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.


A befektetők védelmében a Jht. és más törvények további szigorú előírásokat tartalmaznak:

  • Kiemelt MNB felügyelet: A Jht. alapján az MNB a jelzálog-hitelintézetnél köteles évente helyszíni ellenőrzést tartani.
  • Fokozott nyilvánosság: A jelzálog-hitelintézet negyedévenként köteles a nyilvánosságot tájékoztatni a forgalomban lévő jelzáloglevelek és a rendelkezésre álló fedezetek értékéről. Emellett a MBH Jelzálogbank félévente gyorsjelentést tesz közzé és honlapján negyedévente megújul a Transzparencia jelentés is, megfelelve az MNB és egyben CRR 129. cikkének előírásainak.
  • Hitelminősítés, (S&P) további információk a kibocsátott jelzáloglevelekről

Miért érdemes jelzáloglevelet vásárolni?

A fent ismertetett különleges biztonsági elemek és kockázatcsökkentő tényezők önmagukban is vonzóvá teszik a jelzáloglevelek vásárlását és tartását, de ezeken túlmenően is van néhány szempont, amelyet érdemes megfontolni a potenciális befektetőknek. A MBH Jelzálogbank jelzáloglevelei

  • nyilvános értékpapírok,
  • közép- és hosszúlejáratúak, 3-5-10-15 éves befektetéseket kínálnak,
  • tőzsdén jegyzettek,
  • más hasonló eszközökhöz képest (fedezetlen kötvény) alacsonyabb kockázatúak.
  • jellemzően az állampapírnál magasabb hozamot biztosít